IX. Mikhaél bizánci császár
| IX. Mikhaél | |
 | |
| Bizánci társcsászár | |
| Uralkodási ideje | |
| 1281 – 1320. október 12. | |
| Koronázása | 1294. május 21. |
| Elődje | II. Andronikosz |
| Utódja | II. Andronikosz |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Palaiologosz-ház |
| Született | 1277. április 17. Konstantinápoly |
| Elhunyt | 1320. október 12. (43 évesen) Szaloniki |
| Édesapja | II. Andronikosz |
| Édesanyja | Magyarországi Anna |
| Testvére(i) |
|
| Házastársa | Szaven-Pahlavuni Mária bizánci császárné |
| Gyermekei |
|
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz IX. Mikhaél témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
IX. (Palaiologosz) Mikhaél, magyarosan IX. Mihály (ógörögül: Μιχαήλ Θ΄ Παλαιολόγος, 1277. április 17., Konstantinápoly – 1320. október 12., Szaloniki) bizánci társcsászár 1281-től édesapja, II. Andronikosz és nagyapja, VIII. Mikhaél bizánci császár mellett. Ugyan több törökellenes harcot vívott uralkodása alatt, ám nem tudta megállítani a birodalom hanyatlását.[1]
Élete
[szerkesztés]Mikhaél 1277-ben született, és 1281-től édesapja mellett volt társcsászár.[1] 1303-ban Bizánc zsoldjába fogadta a Roger de Flor vezetett ún. „Nagy Katalán Csapat”-ot.[1] A zsoldosok sikerrel harcoltak a törökök ellen, de a lakosságot is fosztogatták.[1] Mikhaél, hogy megszabaduljon tőlük, 1305-ben meggyilkoltatta Roger de Flort. A katalánok fellázadtak, és mielőtt Thesszáliába vonultak volna, évekig dúlták Trákiát.[1]
Mivel Mikhaél évekkel hosszú életű édesapja halála előtt, már 1320-ban elhunyt, sohasem lett Bizánc egyeduralkodó császára. Fiának, III. Andronikosznak azonban megadatott ez is.
Gyermekei
[szerkesztés]- Feleségétől, Szaven-Pahlavuni Mária (1278/79–1333) örmény királyi hercegnőtől, 4 gyermek:
- Andronikosz (1297–1341), III. Andronikosz néven 1316-tól bizánci társcsászár, 1328-tól egyeduralkodó, 1. felesége Braunschweigi Irén (Adelhaid) (1293 körül–1324), 1 fiú, 2. felesége Savoyai Anna (Johanna) (1307–1365), 4 gyermek+2 természetes lány, összesen 7 gyermek, többek között:
- (2. házasságából): V. János (1322–1391) 1341-től bizánci császár, felesége Kantakuzéna Ilona (1333–1396), VI (Kantakuzénosz) János bizánci (társ)császár lánya, 9 gyermek+2 természetes gyermek
- (Házasságon kívüli kapcsolatából): I. Irén (1315/20–1341) trapezunti császárné, majd férje halála után császárnő, férje I. Baszileiosz trapezunti császár (–1340), nem születtek gyermekei
- Mánuel (1298 után–1319), nem nősült meg, gyermekei nem születtek, a bátyja gyilkolta meg
- Anna (–1321), 1. férje I. (Angelosz) Tamás (1288/89–1318) epiruszi despota, nem születtek gyermekei, 2. férje I. (Orsini) Miklós (1315–1323) epiruszi despota, nem születtek gyermekei
- Teodóra (–1330 után), 1. férje Teodor Szvetoszláv bolgár cár (1270 körül–1322), nem születtek gyermekei, 2. férje III. Mihály bolgár cár (–1330), 2 gyermek
- Andronikosz (1297–1341), III. Andronikosz néven 1316-tól bizánci társcsászár, 1328-tól egyeduralkodó, 1. felesége Braunschweigi Irén (Adelhaid) (1293 körül–1324), 1 fiú, 2. felesége Savoyai Anna (Johanna) (1307–1365), 4 gyermek+2 természetes lány, összesen 7 gyermek, többek között:
Források
[szerkesztés]- ↑ a b c d e Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4 , 475. oldal
| Előző uralkodó: II. Andronikosz |
 |
Következő uralkodó: II. Andronikosz |
